-
1 ἀείρω
ᾰείρω (aor. ειρε, ἀείραις: med. ραντο: pass. ἀείρεται: aor. ἀερθείς, -εῖσα, -έντα. ἀρόμαν v. ἄρνυμαι.)1 act. lift up τέλος δ' ἀείραις πρὸς στιβαρὰς ἐπάραξε πλευράς fr. 111. 3.2 med. win, gain cf. ἄρνυμαι, ἄραντο γὰρ νίκας ἀπὸ παγκρατίου (synizesin αε vidit Schroeder.) I. 6.603 pass. be lifted upa be exalted, extolledἀρετὰ ἐν σοφοῖς ἀνδρῶν ἀερθεῖσ' ἐν δικαίοις τε πρὸς ὑγρὸν αἰθέρα N. 8.41
εἴη μιν εὐφώνων πτερύγεσσιν ἀερθέντ' ἀγλααῖς Πιερίδων ἔρνεσι φράξαι χεῖρα I. 1.64
σοφίᾳ γὰρ ἀείρεται πλει[ Pae. 14.40
λάμπει δὲ χρόνῳ ἔργα μετ' αἰθέῤ ἀερθέντ (Boeckh: λαμπευθέντα codd.) fr. 227. 3b be elatedνικῶντί γε χάριν, εἴ τι πέραν ἀερθεὶς ἀνέκραγον, οὐ τραχύς εἰμι καταθέμεν N. 7.75
4 in tmesis, ἀνὰ κάρα τ' ἄειρ[ε v.ἀναείρω Pae. 20.10
-
2 αἰέναος
αἰένᾰος, ἀέναος,-ονa met., unending, continuous αἰέναον σέβοντι πατρὸς Ὀλυμπίοιο τιμάν (Schroeder: ἀένναον codd.: ἀέναον Byz.) O. 14.12 καὶ τὸν αἰχματὰν κεραυνὸν σβεννύεις αἰενάου πυρός (Schr.: ἀένν- codd.: ἀέν- Byz.) P. 1.6 ἕσπετο δ' αἰενάου πλούτου νέφος fr. 119. 4.b ever prepared καὶ ξενίου Διὸς ἀσκεῖται θέμις αἰενάοις ἐν τραπέζαις (Pauw: ἀενάοις codd.) N. 11.8c frag. ]ἀέναος ωσο[ Pae. 21.14
-
3 αἰνέω
αἰνέω (αἰνέω, -εῖ, -έοντι codd.: αἴνει; αἰνέων; αἰνεῖν: fut. αἰνέσω; αἰνήσειν: aor. αἴνησα, -εν, -αν; opt. αἰνήσαις; αἰνῆσαι: med. αἰνεῖσθαι codd.)a praiseαἰνήσαις ἓ καὶ υἱόν O. 9.14
αἴνει δὲ παλαιὸν μὲν οῖνον O. 9.48
“ ἐντὶ μὲν θνατῶν φρένες ὠκύτεραι κέρδος αἰνῆσαι” P. 4.140 [ αἰνέοντι codd.: ἐπαινέοντι Byz. P. 5.107]κεῖνος αἰνεῖν καὶ τὸν ἐχθρὸν παντὶ θυμῷ σύν τε δίκᾳ καλὰ ῥέζοντ' ἔννεπεν P. 9.95
αὐτὸν μὰνσεμνὸν αἰνήσειν νόμον N. 1.72
ἕπεται δὲ λόγῳ δίκας ἄωτος, ἐσλὸν αἰνεῖν N. 3.29
οἷον αἰνέων κε Μελησίαν ἔριδα στρέφοι N. 4.93
[ ἀγαθοῖς μὲν αἰνεῖσθαι (codd. contra metr.: ἀγαθοῖσί μιν αἰνεῖσθαι coni. Mingarelli: ἀγαθοῖσιν ἐπαινεῖσθαι Schroeder.) N. 11.17] τὸναἰνεῖν ἀγαθῷ παρέχει I. 8.69
σοφοὶ δὲ καὶ τὸ μηδὲν ἄγαν ἔπος αἴνησαν περισσῶς fr. 35b. σὲ δ' ἐγὼ παρά μιν αἰνέω μέν, Γηρυόνα fr. 81 ad Δ. 2. ἄλλα δἄλλοισιν νόμιμα, σφετέραν δ' αἰνεῖ δίκαν ἀνδρῶν ἕκαστος fr. 215. 3. esp. of Pindar's own hymn,νιν αἰνέω μάλα μὲν τροφαῖς ἑτοῖμον ἵππων O. 4.14
ἄνδρα παρ' Ἀλφείῳ στεφανωσάμενον αἰνέσω πυγμᾶς ἄποινα O. 7.16
παῖδ' ἐρατὸν δ Ἀρχεστράτου αἴνησα O. 10.100
ἄνδρα δ' ἐγὼ κεῖνον αἰνῆσαι μενοινῶν P. 1.43
φίλον ἐς ἄνδρ' ἄγων κλέος ἐτήτυμον αἰνέσω N. 7.63
αἰνέων αἰνητά, μομφὰν δ' ἐπισπείρων ἀλιτροῖς N. 8.39
add. inf.,αἰνέω καὶ Πυθέαν ἐν γυιοδάμαις Φυλακίδᾳ πλαγᾶν δρόμον εὐθυπορῆσαι I. 5.59
b approve ἄλλον αἴνησεν γάμον κρύβδαν πατρός agreed to P. 3.13 τὺ δέ, Διοδότοιο παῖ, μαχατὰν αἰνέων Μελέαγρον, αἰνέων δὲ καὶ Ἕκτορα Ἀμφιάρηόν τε, εὐανθἔ ἀπεπνεύσας ἁλικίαν (ζηλῶν Σ. emulating) I. 7.32c frag. άινειτ[ P. Oxy. 2447. fr. 13. -
4 αἴσιος
1 of good omen αἰσίαν δ' ἐπί οἱ Κρονίων Ζεὺς πατὴρ ἔκλαγξε βροντάν (Schroeder: αἴσιον codd.) P. 4.23οἱ ἀντάυσε βροντᾶς αἴσιον φθέγμα P. 4.197
ἐς ἑπταπύλους Θήβας ἄγαγον στρατὸν ἀνδρῶν αἰσιᾶν οὐ κατ' ὀρνίχων ὁδόν (Tric.: αἰσιῶν vel lacunam habent codd.) N. 9.18 -
5 ἀκκίζομαι
1 affect to be shocked ἄνδρες θήν τινες ἀκκιζόμενοι νεκρὸν ἵππον στυγέοισι (Boeckh e Suida: ἀγαζ-, ἀτιζ-, ἀτυζ-, codd., cf. Suid., ἀκκιζόμενος· γυναικιζόμενος. “oxymoron” Schroeder.) fr. 203. 1. -
6 ἅμερος
-
7 ἁμερόω
-
8 Ἀμφιάρηος
Ἀμφῐᾰρηος (-νος, -αον codd., -ηον; -αρεῖ, -αρῆ codd.: “fuisse - αρεύς arbitror”, Schroeder) a seer, son of Oikles; king of Argos, one of the Seven, married to Eriphyle μάντιν Οἰκλείδαν ποτ' ἐς Ἀμφιάρηον (v. l. - άραον) O. 6.131τοιαῦτα μὲν ἐφθέγξατ' Ἁμφιάρηος P. 8.56
φεῦγε γὰρ Ἀμφιαρῆ ποτε θρασυμήδεα (Schr.: Ἀμφιάρηόν (πο)τε codd.; sc. Adrastos, driven from Argos by A.) N. 9.13 ὁ δ' Ἀμφιαρεῖ σχίσσεν κεραυνῷ παμβίᾳ Ζεὺς τὰν βαθύστερνον χθόνα (Schr.: - αρῆι codd.) N. 9.24 μαχατὰν αἰνέων Μελέαγρον, αἰνέων δὲ καὶ Ἕκτορα Ἀμφιάρηόν τε (Boeckh: - αον codd.: non habent Σ.) I. 7.33 test., Athenaeus, 12. 7. 513c, τοιοῦτός ἐστιν καὶ ὁ παραινῶν Ἀμφιλόχῳ τῷ παιδί· κ. τ. λ. fr. 43. -
9 βία
βῐα (βία, -ας, -αν)1 power, might, esp. of physical strength. Κόλχοισιν βίαν μεῖξαν (sc. οἱ Ἀργοναῦται; “intellego de ludis dictum,” Schroeder) P. 4.212βία δὲ μεγάλαυχον ἔσφαλεν ἐν χρόνῳ P. 8.15
εἰ δ' ὄλβον ἢ χειρῶν βίαν ἢ σιδαρίταν ἐπαινῆσαι πόλεμον δεδόκηται N. 5.19
ἔν τ' ἀέθλοισιν ἀριστεύων ἐπέδειξεν βίαν N. 11.14
[Ἄβδ]ηρε, καὶ στ[ρατὸν] ἱπποχάρμαν [σᾷ] βᾳ πολέμῳ τελευταίῳ προβιβάζοις (supp. Bury: ιᾶι Π.: οὐρίᾳ Blass, alia alii) Πα. 2. 1. ν]υκτὶ βίας ὁδόν[ fr. 169. 19. periphrastically, c. gen., = mightyἕλεν δΟἰνομάου βίαν παρθένον τε σύνευνον O. 1.88
Ἰόλαον καὶ Κάστορος βίαν, σέ τε, ἄναξ Πολύδευκες P. 11.61
Ἐνδαΐδος ἀριγνῶτες υἱοὶ καὶ βία Φώκου κρέοντος N. 5.12
ταχέως δ' ἐπ ἀδελφεοῦ βίαν πάλιν χώρησεν N. 10.73
ἐλπίδες δ' ὀκνηρότεραι γονέων παιδὸς βίαν ἔσχον N. 11.22
Τροίας ἶνας ἐκταμὼν δορί Μέμνονός τε βίαν ὑπέρθυμον Ἕκτορά τ I. 8.54
-
10 διακρίνω
a decide, judge ὅτι γὰρ πολὺ καὶ πολλᾷ ῥέπῃ, ὀρθᾷ διακρίνειν φρενὶδυσπαλές (v. l. διακρῖναι) O. 8.24σὺν δ' ἀέθλοις ἐκέλευσεν διακρῖναι ποδῶν, ἅντινα σχήσοι τις ἡρώων P. 9.115
“ἦν διακρῖναι ἰδόντ' λτ;οὐγτ; πολλὸς ἐν καιρῷ χρόνος” (Bergk: ἰδόντα διακρ. codd.) fr. 168. 6.b appoint, ordain Ζεῦ τέλεἰ, αἰεὶ δὲ τοιαύταν αἶσαν ἀστοῖς καὶ βασιλεῦσιν διακρίνειν ἔτυμον λόγον ἀνθρώπων (“locus obscurus: ambigunt utrum τοιαύταν αἶσαν (Hermann) an ἔτυμον λόγον (Boeckh) verbi διακρίνειν subiectum esse dicant: neutrum recte: accipias — verbum ad duos illos accusativos ἀπὸ κοινοῦ positum.” Schroeder) P. 1.68c divide up, and so mark off Ἄλτιν μὲν ὅγ' ἐν καθαρῷ διέκρινε (sc. Ἡρακλέης) O. 10.46 -
11 διαστείχω
1 go through met. make use of c. gen. καὶ ματρόθε Λαβδακίδαισιν σύννομοι πλούτου διέστειχον τετραοριᾶν πόνοις (Hermann: διέστιχον codd.: “malim intellegere οὐ φείσαντο τοῦ πλούτου. de gen. cll. διέπρησσον formula epica, ut ἀπὸ κοινοῦ et ad σύννομοι et ad διέστειχον referre liceat” Schroeder. πλοῦτον ἐκτῶντο Σ.) I. 3.17 -
12 ἕ
1 ἕ; acc. pers. pron.: him, her, itκλεινᾶς ἐξ Ὀπόεντος· αἰνήσαις ἓ καὶ υἱόν, ἃν Θέμις λέλογχεν O. 9.14
τυφλὸν δ ἔχει ἦτορ ὅμιλος ἀνδρῶν ὁ πλεῖστος. εἰ γὰρ ἦν ἓ τὰν ἀλάθειαν ἰδέμεν (Boeckh: ἑὰν codd.: ἐὰν Σγρ: “on peut garder l' ἑὰν des manuscrits,” Des Places, 25) N. 7.252 οἱ (οἷ cod. unus, Boeckh, οἱ cett. N. 1.61: οἷ coni. Boeckh, οἱ codd. P. 9.84: οἷ coni. Kayser, θεῷ codd. N. 10.31: οἱ ( ϝοι) always follows a vowel, long or short, save in two dubious examples, following a relative conjunction, O. 1.57, fr. 169, 51: οἱ is correptedοἱ οὐδὲ N. 3.39
,οἱ ἀντάυσε P. 4.197
: the reference of οἱ must always be deduced from sense alone, but cf. iii: οἱ does not follow prepositions.)a = αὐτῷ, αὐτᾷ. — [( ἄταν), ἅν οἱ πατὴρ ὕπερ κρέμασε καρτερὸν αὐτῷ λίθον (Hermann, v. d. Mühll, M. H., 1954, 52: τάν οἱ codd. contra metr.: ἅν τοι Fennel) O. 1.57] τοὔνεκα προῆκαν υἱὸν ἀθάνατοι λτ;οἱγτ; πάλιν μετὰ τὸ ταχύποτμον αὖτις ἀνέρων ἔθνος (Tricl.: οἱ προῆκαν codd.: to Tantalos) O. 1.65 τοῦτό γέ οἱ σαφέως μαρτυρήσω (for Hagesias) O. 6.20 ἔνθα οἱ ὤπασε θησαυρὸν δίδυμον μαντοσύνας (to lamos) O. 6.65 ἄνδρα τε πὺξ ἀρετὰν εὑρόντα. δίδοι τέ οἱ αἰδοίαν χάριν (to Diagoras) O. 7.89 ἀφίκοντο δέ οἱ ξένοι (to Opous. “datif d'intérêt” Des Pl.) O. 9.67 δέξαι δέ οἱ στεφάνων ἐγκώμιον τεθμόν (from Xenophon) O. 13.29κνώσσοντί οἱ παρθένος τόσα εἰπεῖν ἔδοξεν O. 13.71
ἄνευ οἱ Χαρίτων τέκεν γόνον (to Ixion: “datif d'intérêt.” Des Pl.) P. 2.42 “ ἐπί οἱ Κρονίων ἔκλαγξε βροντάν” (in answer for Euphamos) P. 4.23, cf. P. 4.197 ἦλθε δέ οἱ μάντευμα (to Pelias) P. 4.73 καί ῥά οἱ Μόψος ἄμβασε στρατὸν (at Jason's bidding) P. 4.189 ἐκ νεφέων δέ οἱ ἀντάυσε (in answer to Jason's prayer) P. 4.197 εὖ νιν ἔγνωκεν (sc. καιρὸν Δαμόφιλος) θεράπων δέ οἱ, οὐ δράστας ὀπαδεῖ (“οἱ se rapporte à καιρός — plutôt qu'à Damophile” Des Pl.) P. 4.287 ὁσία κλυτὰν χέρα οἱ προσενεγκεῖν; (upon Cyrene) P. 9.36 “ ἵνα οἱ χθονὸς αἶσαν δωρήσεται” (to Cyrene) P. 9.56 τέκε οἱ καὶ Ζηνὶ μιγεῖσα (with Amphitryon: οἷ Boeckh, “sans doute parce que le pronom dépend ἀπὸ κοινοῦ de τέκε et surtout de μιγεῖσα” Des Pl.) P. 9.84 κατένευσέν τέ οἱ χαίταις (to Persephone) N. 1.14 ὤπασε δὲ Κρονίων πολέμου μναστῆρά οἱ χαλκεντέος λαὸν ἵππαιχμον (to Sicily) N. 1.16 παλίγγλωσσον δέ οἱ ἀθάνατοι ἀγγέλων ῥῆσιν θέσαν” (for Amphitryon: “éthique” Des Pl.) N. 1.58ὁ δέ οἱ φράζε καὶ παντὶ στρατῷ N. 1.61
καί ποτε χαλκότοξον Ἀμαζόνων μετ' ἀλκὰν ἕπετό οἱ N. 3.39
φύτευέ οἱ θάνατον (for Peleus) N. 4.59 κατένευσέν τέ οἱ (to Peleus) N. 5.34, cf. N. 1.14 Ζεὺς δ' ἀντίος ἤλυθέ οἱ (to Polydeukes) N. 10.79 τοὺς Μεγάρα τέκε οἱ Κρεοντὶς υἱούς (Morel: οἱ τέκε codd.: to Herakles) I. 4.64, cf. P. 2.42 λάμβανέ οἱ στέφανον (for Pytheas: “datif d'intérêt” Des Pl.) I. 5.62 εἰ γάρ τις πράσσει θεοδμάτους ἀρετὰς σύν τέ οἱ δαίμων φυτεύει δόξαν ( σύν adverbially) I. 6.12, cf. N. 4.59ταῦτ' ἄρα οἱ φαμένῳ πέμψεν θεὸς αἰετόν I. 6.49
ἵνα οἱ κέχυται πιεῖν νε[ Pae. 15.8
Ὀλυμ]πόθεν δέ οἱ χρυσόρραπιν ὦρσεν Ἑρμᾶν[ (for Perseus) Δ. 4. 37.b where οἱ has to some extent possessive significance.λάμπει δέ οἱ κλέος O. 1.23
Ἐρινὺς ἔπεφνέ οἱ σὺν ἀλλαλοφονίᾳ γένος ἀρήιον (the family of Oidipous) O. 2.42σάφα δαεὶς ἅ τέ οἱ πατέρων ὀρθαὶ φρένες ἐξ ἀγαθῶν ἔχρεον O. 7.91
ἃν Θέμις θυγάτηρ τέ οἱ σώτειρα λέλογχεν μεγαλόδοξος Εὐνομία O. 9.15
μάλα δέ οἱ θερμαίνει φιλότατι νόον (Boeckh: τοι codd.) O. 10.87μηνός τέ οἱ τωὐτοῦ τρία ἔργα ποδαρκὴς ἁμέρα θῆκε κάλλιστ' ἀμφὶ κόμαις O. 13.37
διασωπάσομαί οἱ μόρον ἐγώ O. 13.91
κελαινῶπιν δ' ἐπί οἱ νεφέλαν ἀγκύλῳ κρατὶ κατέχευας (join ἐπὶ with κρατί) P. 1.7οὔ οἱ μετέχω θράσεος P. 2.83
καί τί οἱ φίλτρον ἐν θυμῷ μελιγάρυες ὕμνοι ἁμέτεροι τίθεν P. 3.63
“ χειρί οἱ χεῖρ' ἀντερείσαις” P. 4. 37. “ αἷμά οἱ κείναν λάβε ἄπειρον” P. 4.48αἰσχύνοι δέ οἱ θαητὸν εἶδος P. 4.264
θεός τέ οἱ τὸ νῦν τε πρόφρων τελεῖ δύνασιν P. 5.117
πατροπάτωρ ἔνθα οἱ Σπαρτῶν ξένος κεῖτο P. 9.82
χρυσοστεφάνου δέ οἱ Ἥβας καρπὸν ἀνθήσαντ' ἀποδρέψαι ἔθελον P. 9.109
εἶπε δ' ἐν μέσσοις (sc. Ἀνταῖος) ἀπάγεσθαι, ὃς ἂν πρῶτος θορὼν ἀμφί οἱ ψαύσειε πέπλοις ( ἀμφί adverbially) P. 9.120 γόνον τέ οἱ φέρτατον ἀτίταλλεν (“éthique-possessif” Des Pl.) N. 3.57 cf. γλυκεῖά οἱ καρδίαν ἀτάλλοισα γηροτρόφος συναορεῖ Ἐλπίς fr. 214. 1.ἐπεί οἱ τρεῖς ἀεθλοφόροι πρὸς ἄκρον ἀρετᾶς ἦλθον N. 6.23
ἐπεὶ ψεύδεσί οἱ ποτανᾷ τε μαχανᾷ σεμνὸν ἔπεστί τι (where οἱ may refer to Homer or Odysseus) N. 7.22ἀτὰρ γένος αἰεὶ φέρει τοῦτό οἱ γέρας N. 7.40
Ζεῦ πάτερ, τῶν μὰν ἔραται φρενὶ σιγᾷ οἱ στόμα N. 10.29
ἀλλά οἱ παρά τε πυρὰν τάφον θ' Ἑλικώνιαι παρθένοι στάν I. 8.57
c where οἱ in a subordinate clause refersa to the subject of the principal verb.ἔπαθεν, πρίν γέ οἱ χρυσάμπυκα κούρα χαλινὸν Παλλὰς ἤνεγκ O. 13.65
δεῖξεν ὥς τ' ἀνὰ βωμῷ θεᾶς κοιτάξατο, ὥς τέ οἱ αὐτὰ ἔπορεν δαμασίφρονα χρυσόν O. 13.76
ἔλπετο δ' οὐκέτι οἱ (sc. τὸν Ἰάσονα) κεῖνόν γε πράξασθαι πόνον (sc. Αἰήτας. but v. πράσσω) P. 4.243II to some other person. πατρὶ κλυτὰν φέροισ' ἀγγελίαν, Κλεόδαμον ὄφῤ ἰδοῖσ, υἱὸν εἴπῃς ὅτι οἱ νέαν ἐστεφάνωσε χαίταν (“οἱ intellege πατρί,” Schroeder) O. 14.22 cf. P. 9.120d fragg. ]το οἱ ἔτει θανατο[ Pae. 22.10
]άδις, οὕς οἱ[ (Π: οὔ σ' οἱ vix hic aptum, nott. Snell) fr. 169. 51.e dub. [ τί οἱ codd.: τῷ Mingarelli N. 10.15]3 ἱν (= ϝιν, on analogy of τίν, cf. Hes., fr. 245 M-W.) “ οὐδ' ἀπίθησέ ἱν” (coni. Hermann: νιν codd., Σ: “parmi les solutions —, il en est une —: c'est d' admettre que νιν a pu avoir la valeur d'un datif” Des Pl.) P. 4.36 [ἱν coni. Hermann: νιν codd. N. 1.66] [ εἰ γάρ σύ ἱν (coni. Maas: cf. Schadewaldt, 322̆{1}: σφιν codd.: σφισιν Tricl.) N. 7.98] -
13 ἑξάριθμος
1 six in number ἀγῶνα δ' ἐξαίρετον ἀεῖσαι θέμιτες ὦρσαν Διός, ὃν ἀρχαίῳ σάματι πὰρ Πέλοπος βωμῷ ἑξάριθμον ἐκτίσσατο (sc. Ἡρακλέης: “de sex unius viri laboribus velut Herculis, quam de sex certaminum generibus vv. 64 seqq. equidem intellegere mallem.” Schroeder: πόνων coni. Christ: others refer to the six double altars of Olympia, v. 49) O. 10.25 -
14 Εὐρωπία
Εὐρωπία, ἡ,Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > Εὐρωπία
-
15 λεοντοδάμας
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > λεοντοδάμας
-
16 ναοπόλος
II as Subst., overseer of a temple, Hes.Th. 991.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ναοπόλος
-
17 προρεών
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > προρεών
-
18 δύω 2
δύω 2.Grammatical information: v.Meaning: `enter, go into'Other forms: δύομαι, δύνω, aor. δῦσαι, δύσασθαι, δῦναι, perf. δέδῡκα, aor. pass. δυθῆναι, fut. δύσω, δύσομαι, δῠθήσομαι, unclear ep. preterite δύσετο (Schwyzer 788, Chantraine Gramm. hom. 1, 416f.) trans. ( δύω, δῦσαι, δύσω), mostly with prefix ἀπο-, ἐκ-, ἐν-, κατα-δύω; otherwise intr. ( δύομαι, δύνω) `get into, slip into, put on', often with prefix ἀνα-, ἀπο-, ὑπο- etc. - δύομαι, - δύνω; rarely - δύω (Il.).Compounds: often with nominal first member in compounds, e. g. τρωγλο-δύτης `cave-dweller' (Hdt.) with - δυτικός, - δυτέω, λωπο-δύτης `who goes in foreign clothes, thief (of clothes)' (Att. etc.) with - δυτέω, - δυσίου ( δίκη), - δυσία; vgl. Fraenkel Nom. ag. 1, 225f.Derivatives: δύσις `setting of sun and stars, West' (Hecat.) with δυτικός; often to the prefixed verbs in different meanings ἔκ-, ἔν-, κατά-δυσις etc. δῦμα ( POxy. 6, 929, 8; 15, II-IIIp) = ἔνδυμα `garment' (Va), also ὑπόδυμα. δύτης `diver' (Hdt. 8, 8); in diff. meunings ἐν-, ὑπεν-, ἐκ-δύτης etc. with ἐκδύσια pl. name of a feast in Crete (Ant. Lib.); ἐνδυτήρ `to put on' (S. Tr. 674 of πέπλος) with ἐνδυτήριος (S.), also ὑποδυτήρια pl. (Str. 14, 5, 6; v. l. ὑποδεκτ.). δυσμαί pl. (rarely sg., s. Schwyzer-Debrunner 43) `setting of sun and stars, West' (Ion.-Att.) with δυσμικός (Str.); also δυ-θμαί, - θμή `id.' (Call.; on the suffix Chantr. Form. 148f.). δυτη s. v. δυτῖνος name of a waterbird (Dionys. Av.; as ἰκτῖνος, κορακῖνος etc.). δυτικός `suited to diving, western' (Arist.). - Lengthened verb form: δύπτω (s. v.); δύσγω ἀποδύω H., after μίσγω (Wackernagel KZ 33, 39 = Kl. Schr. 1, 718); cf. also φύσγων (Alc., POxy. 18, 2165; s. Specht KZ 68, 150.Etymology: In the meaning `put on' Sanskrit has (the rare) upā-du- (only gerundive Ved. upādútya-), s. L. v. Schroeder WZKM 13, 297f., Brugmann IF 11, 274. Perh. also in δείελος etc. (s. v.). - On the intransitive nasal present δύνω s. Schwyzer 696, Schwyzer-Debrunner 230. - Cf. also ἁλιβδύω.Page in Frisk: 1,427-428Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > δύω 2
-
19 ὅρκος
Grammatical information: m.Meaning: `oath' (Il.), `object to swear by', orig. of the water of the Styx (Β 755, Hes., h. Cer. 259).Compounds: Compp., e.g. ὁρκ-ωμότης m. `who takes an oath' (Arc., Locr. inscr. VI--Va) with ὁρκωμοτ-έω `to take an oath' (trag. a.o.), compound of ὅρκον ὀμόσαι with τη-suffix; εὔ-ορκος `swearing rightly, faithful to one's oath' (Hes.) with εὑορκ-έω, ἔν-ορκος `bound by oath' (Att.) with ἐνορκ-ίζομαι `to bind by oath'; but ἔξορκος `sworn' (Pi.) backformation from ἐξ-ορκόω, - ορκίζω; on ἐπί-ορκος s. v.; πεντορκ-ία f. "taking of five oaths", `oath by five gods' (Locr. Va), with ία-suffix.Derivatives: 1. ὅρκια pl., rarely - ιον n. `objects to swear by, oath pledge, animals sacrificed for an oath, oath, solemn treaty' (Il.), ὅρκιος `belonging to an oath, sworn by' (Att., Leg. Gort.). 2. ὁρκικός `belonging to an oath' (Stoic.). 3. ὁρκόω, - ῶσαι, often w. ἐξ-, `to make one swear, to put under oath' (IA.) with ὁρκώματα pl. `oath' (A.), ὁρκωτής m. `who makes swear, who puts one under oath' (Att.; cf. Fraenkel Nom. ag. 1, 199 f.), ἐξόρκω-σις f. `swearing, adjuration' (Hdt., J.). 4. ὁρκίζω, - ίσαι, Dor. fut. ὁρκιξεω (Delph.), also w. δι-, ἐξ-, `to make one swear, to adjure, to administer an oath' (Ion., X., D., hell., also Dor., s. Fraenkel Denom. 86 a. 147) with ὁρκίσματα pl. `adjurations' (Megara I--IIp), ( δι-, ἐξ-)-ὁρκισμός m. `swearing, adjuration' (LXX, Plb.), ἐξορκισ-τής m. `exorcist' ( Act Ap.). 5. ὁρκίλλομαι `to swear in vain' (Phot.), as if from dimin.-pejor. *ὁρκίλος. 6. - ορκέω only in derivv. from compp. with analogical formations: εὑορκ-έω (with εὑορκ-ία) from εὔ-ορκος(s. above), ψευδορκ-έω from ψεύδ-ορκος (Risch IF 59, 258), with ἐμπεδ-, ἀληθ-, δυσ-, παρ-ορκέω a.o.; on ἐπι-ορκέω s. v. -- On itself stands, with quite diff. meaning ὁρκάνη f. `enclosure' (A., E.) beside late ἑρκάνη as Όργάνη beside Έργάνη (s. on ὄργανον and ἔργον); cf. also Ο῝ρκατος PN (Calymna IIa), s. Fraenkel Nom. ag. 1, 147.Origin: XX [etym. unknown]Etymology: Formally ὅρκος seems to be connected with ἕρκος `fence' (thus already Eust. a. EM); it would be then prop. so much as "bound(s), which one assumes" (Solmsen KZ 32, 275), "limitation, tie, obligation"; such a meaning is indeed found in ὅρκοι δεσμοὶ σφραγῖδος H. [or read *σφραγῖδες?] ; cf. also ὁρκάνη. A convincing argumentation however must still be found. Several attempts by Schroeder (in WP. 2, 528): ὅρκος prop. "fastening" beside ἕρκος "obstruction"; by Luther "Wahrheit" und "Lüge" 90ff. (s. also Weltansicht und Geistesleben 86 ff.): ὅρκος prop. a magical power, that pales in the swearer (*ἕρκει); by Bollack REGr. 71, 1ff.: ὅρκος orig. = Στύξ, taken as worldembracing fence ( μέγας ὅρκος); s. also Hiersche ibd. 35 ff. -- New etymology by Leumann Hom. Wörter 91 f.: ὅρκος = Lat. * sorcus or * surcus in surculus `twig' (diff. on surculus [: surus `twig'] e.g. W.-Hofmann s.v.); so prop. `the staff, which is raised when swearing'; ὄμνυμι `swear' prop. *'grasp'; ὅρκον ὀμόσαι `grasp the staff' ( θεοὺς ὀμόσαι imitation). Criticism by Luther, Bollack a. Hiersche l.c.; cf. also Benveniste Vocab. institutions 2, 165ff. cf. alo the lit. on ὄμνυμι. Further s. ἕρκος.Page in Frisk: 2,418-419Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > ὅρκος
См. также в других словарях:
Schroeder — an umlaut converted representation of Schröder is a common German surname. It can specifically refer to several people: * Andreas Schroeder, a German born Canadian poet, novelist, and nonfiction writer * Barbet Schroeder, a Swiss movie director… … Wikipedia
Schroeder — [ ʃrø ], 1) Hermann, Komponist, * Bernkastel (heute zu Bernkastel Kues) 26. 3. 1904, ✝ Bad Orb 7. 10. 1984; wurde 1938 Domorganist in Trier, 1946 Professor an der Kölner Musikhochschule (1958 61 stellvertretender Direktor), war einer der… … Universal-Lexikon
Schroeder — Schroeder, Eduard August, Rechtsgelehrter und Soziolog, geb. 25. Mai 1852 zu Teschen, seit 1885 das. Direktor der Handelsschule, Begründer einer wissenschaftlichen Fischereiwirtschaftslehre (1889); schrieb über das Irrenrecht (1890, 1891) und das … Kleines Konversations-Lexikon
Schroeder — [shrö′dər] Gerhard [ger′härt] 1944 ; Ger. politican: chancellor of Germany (1998 ) * * * … Universalium
Schroeder — Nom porté en Allemagne et en Alsace Lorraine. Correspond au métier de tailleur, celui qui utilise des ciseaux (cf l allemand schroten = tailler, scier). Variantes : Schroder, Schröder, Schroders, Schroeders, Schroter, Schroeter, Schroetter,… … Noms de famille
Schroeder — [shrö′dər] Gerhard [ger′härt] 1944 ; Ger. politican: chancellor of Germany (1998 ) … English World dictionary
Schroeder — Schröder oder Schroeder ist ein niederdeutscher Familienname und meint im allgemeinen den Schneider (von niederdeutsch schrôden für „schneiden“). Daneben kann als „Bier und Weinschröder“ der Verlader von Bier und Weinfässern gemeint sein (siehe… … Deutsch Wikipedia
SCHROEDER G — GERMANY (see also List of Individuals) 26.3.1887 Grabow/D 3.8.1972 Mechernich/D Gerhard Schroeder made civil engineering studies at the Universities of Jena, Braunschweig and Dresden from 1906 to 1912. He submitted a PhD thesis to the… … Hydraulicians in Europe 1800-2000
Schroeder — Este artículo o sección sobre historieta y ficción necesita ser wikificado con un formato acorde a las convenciones de estilo. Por favor, edítalo para que las cumpla. Mientras tanto, no elimines este aviso puesto el 14 de enero de 2010. También… … Wikipedia Español
Schroeder — Schröder Cette page d’homonymie répertorie les différents sujets et articles partageant un même nom. Schröder est un patronyme d origine germanique porté notamment par : Friedrich Ludwig Schröder (1744 1816), Directeur de Théatre et Franc… … Wikipédia en Français
Schroeder — Original name in latin Schroeder Name in other language Joaquim Wolf, Joaquim Wolff State code BR Continent/City America/Sao Paulo longitude 26.4125 latitude 49.07306 altitude 46 Population 15505 Date 2012 08 03 … Cities with a population over 1000 database